A vezetői engedély különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 1. számú melléklet tartalmaz.. A "B" kategóriára érvényesített vezetői engedély a járművezető 18. életévének betöltéséig és a nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít.

Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki. A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. A "B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedélyt csak 18. életévüket betöltött személyek kaphatnak.

A vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése, megrongálódása esetén, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a jártassági feltételhez kötött kategória megszerzéséhez a vezetői engedély kiállításáig a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít ki. Az ideiglenes vezetői engedély csak belföldön jogosít járművezetésre.

A vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül. A kezdő vezetői engedéllyel az "A" az "A" korlátozott kategóriára és az "A1" alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, a "B", "C", "D" kategóriára és a "C1", "D1" alkategóriára érvényesített bejegyzéssel - a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével - pótkocsi nem vontatható.

Az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes, és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt.

A foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él.

Azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.

Egy már korábban magyar, vagy egy másik EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély helyett a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szabályai szerint új vezetői engedély kiadása.

Egy harmadik ország hatósága által kiadott vezetői engedély helyett a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szabályai szerinti magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárás.

Akinek a vezetői engedélyét eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni.

A vezetői engedély eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Az elveszettnek vélt, de a későbbiekben megtalált vezetői engedélyről a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely körzetközponti jegyzőt, illetve külképviseletet.

A vezetői engedély cseréje bármely okmányirodánál kezdeményezhető.

Névváltozás esetén a kérelemhez csatolni kell:

• a kiadás alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt,
• a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást, továbbá

az ügyintézés során be kell mutatni:

• a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot – ha a kérelem benyújtásakor érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik, vagy ha a személyadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival.

A vezetői engedély kiadására irányuló eljárási illeték az 1990. évi XCIII. törvény alapján 4 000 forint.  A 62. életévet betöltött kérelmező esetében, valamint, ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1 500 forint.

Vezetői engedélyt az a személy kaphat,

• aki megfelel:
• az egészségi
• a pályaalkalmassági
• a képzési és vizsgáztatási előírásoknak
• akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van
• nem magyar állampolgár esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott
• aki közlekedésbiztonsági szempontból nem minősül alkalmatlannak

Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan.

Közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt:

• akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig
• akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára,
• akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős határozatával elrendelte, annak időtartama alatt,
• akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett,
• akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolás közlekedési igazgatási hatóságnál történő bemutatásáig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig,
• akinek külön jogszabály alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság az egészségi alkalmatlanságát állapította meg, az egészségi alkalmasság igazolásáig.

Abban az esetben lehet a külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedéllyel vezetni, Magyarországon, ha tartalmazza: az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat, a jogosított fényképét, az engedély kiállításának időpontját, az engedély számát, az egyes kategóriák érvényességi időpontját, a "permis de conduire" címfeliratot, az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy államjelzését.

A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha

• az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, vagy
• az engedélyt az EGT valamely tagállamában adták ki,
• azt nemzetközi szerződés vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az ország területén tartózkodó, átvonuló külföldi fegyveres erő tagja részére a küldő államban adták ki,
• ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást csatoltak, és annak segítségével a járművezetési jogosultság tartalma megállapítható.

Amennyiben a külföldi vezetői engedély a fenti feltételeknek nem felel meg, úgy - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az országhatártól a szálláshelyig, illetve a szálláshelytől a kiléptető határátkelőhelyig jogosít vezetésre.

A megfelelőnek tekintett okmány birtokában a folyamatos tartózkodás kezdetétől számított egy évig lehet vezetni, ezt követően a külföldi vezetői engedély, járművezetői vizsgakötelezettség nélkül cserélhető magyar okmányra. Egyéb esetekben közlekedési ismeretekből történő tanfolyam-mentes vizsga, más esetben gyakorlati vizsga után cserélhető.

• Vezetői engedély
• Ideiglenes vezetői engedély
• Nemzetközi vezetői engedély
• új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig:
• az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély és
• a közlekedési igazgatási hatóság által a kérelemről elektronikus úton kiállított adatlap
• Külföldi hatóság által kiállított érvényes vezetői engedély Magyarországon történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén:
• az elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés tényének bejelentéséről szóló jegyzőkönyv és
• a külföldi ország hatósága által kiadott vezetői engedély adataira, érvényességére és vezetői jogosultság tartalmára vonatkozó igazolás  a kiállítás dátumától számított legfeljebb 30 napig
• Érvényes magyar vezetői engedély külföldön történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén:

• a külföldi vagy a magyar hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyv a bejelentéstől számított legfeljebb 30 napig

Utánképzésben részt kell venni annak a járművezetőnek:

• akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
• akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
•  akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

A közlekedési igazgatási hatóság az utánképzési kötelezettségről a vezetői engedélyt visszavonó, a vezetési jogosultság szüneteléséről rendelkező határozatban tájékoztatja a járművezetőt. Az utánképzés sikeres elvégzése a vezetői engedély visszaadásának feltétele. Az utánképzés feltárással indul, melynek alapján a szakemberek megállapítják, hogy a járművezető vezetési felkészültségében milyen hiányosságok vannak, ennek eredménye és az elkövetett cselekmény jellege együttesen határozza meg az utánképzés végleges tartalmát

Az utánképzés végrehajtási szabályait a 139/1991. (X.29.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:

•  az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén
•  a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy
•  a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos;
• a 2. alkalmassági csoportba tartozó személy esetében:
•  a vizsgált személy választott háziorvosa, vagy
•  a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa, vagy
• a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa.

Az előzőekben foglaltakon túl az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek lehetnek:

• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálat által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy e szervek állományában teljesít szolgálatot vagy ilyen szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll;
• a MÁV Kórház és Rendelőintézet (Szolnok) és a Vasút-egészségügyi és Szolgáltató Közhasznú Társaság által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a vasutas biztosítottak köréről és a vasút-egészségügyi intézetekbe történő beutalás szakmai rendjéről szóló rendelet hatálya alá tartozik.